Karácsonyi népszokások – Betlehemezés, regölés, vesszőzés

Bajók Katalin írása

A téli ünnepkörhöz tartozó népszokások bemutatását a Luca-napi szokások után most közvetlenül a karácsonyhoz kapcsolódó szokásokkal folytatjuk. Egyrészt a Luca-napi szokások gyümölcsét is karácsonykor „aratjuk le”, hiszen a Luca-búzának karácsony napjáig kell szép zölden, dúsan kikelnie és nagyra nőnie, illetve a Luca-széket is karácsonyig kellett elkészíteni, hogy az éjféli misén a templomban arra ráállva megláthassuk a boszorkányokat. Voltatok egyébként a templomban boszorkányt lesni? És a búzátok szép nagyra nőtt? Aztán mindenki felállította, feldíszítette a karácsonyfáját 24-én, valaki már ki is dobta, ahogy azt a bamán láthattuk. Egyébként az első karácsonyfát Brunszvik Teréz állította Magyarországon, Martonvásáron 1824-ben. 

December 25-én megünnepeltük Jézus megszületését. Ehhez a naphoz kapcsolódik a betlehemezés szokása, amelyben megelevenítik Jézus születésének történetét. Ebben a pásztorjátékban Márián és Jézuson kívül még angyalok, pásztorok és a Háromkirályok szerepelnek. A betlehemezők házról házra járva mutatták be a betlehemi szálláskeresést és a kis Jézus megszületését, a Háromkirályok ajándékvitelét. Ez a hagyomány nem csak egy napra szokott korlátozódni, hanem gyakran Vízkeresztig eltartott. 

Ehhez kapcsolódik a Betlehem állításának a szokása is, amivel általában minden adventi vásárban találkozhatunk, illetve Pécsen a Ferences templom betlehemét ajánlom megtekintésre. Az első betlehemet egyébként Assisi Szent Ferenc állította, így a ferencesek vitték tovább ezt a hagyományt. Magyarországon a leghíresebb Betlehemet a Balaton közelében található Somogy vármegyei Vörs település Szent Márton Püspök Templomában csodálhatjuk meg január 25-ig, melyet Európa legnagyobb beltéri Betlehemeként jegyeznek.

A vörsi betlehem

(Forrás: https://kapos.hu/hirek/kultura/2021-11-29/elkeszult_a_vorsi_betlehem.html) 

Ma karácsony másnapja van, István napja. Lássuk, milyen hiedelmek, hagyományok kapcsolódnak ehhez a naphoz! Először is, ahogy a Luca-naphoz, a mai naphoz is fűződnek időjárási jóslatok, például, ha hó esne ma, akkor jövőre bőséges termésre számíthatnának a gazdák, de jelenleg éppen a nap süt mifelénk, szóval sajnos ez alapján nem ígérhetek jó termést. Aztán azt is hitték régebben az emberek, hogy ha ezen a napon kötnek házasságot, az szerencsés kapcsolatot jelent majd. Manapság persze nem szokás ünnepnapokon házasságot kötni, de azt azért láthatjuk a Facebooknak köszönhetően, hogy divatos dolog karácsonykor eljegyezni a szerelmünket, talán ugyanilyen reményekkel telve teszik ezt a párok. 

Ha emlékeztek a karácsonyi ünnepségre, ott láthattatok beöltözött, zajt keltő fiúkat, akik a regösöket jelenítették meg. A regölés szokása csak a Kárpát-medence magyarságára volt jellemző. A Dunántúlon karácsony másnapjától Vízkeresztig tartott. Ilyenkor kifordított báránybőr ruhába bújt férfiak, legények járták a házakat, leginkább lányos házakat látogattak meg, láncos bottal, köcsögdudával, vagy más zajkeltő eszközzel, például síppal, furulyával a kezükben, áldást mondtak a háziakra, termékenységvarázsló énekeket adtak elő. A regölésnek megvolt a maga forgatókönyve, először engedélyt kértek a belépésre („Megjöttek szegény Szent István szolgái hideg-havas országból./Elfagyott kinek füle, kinek lába, kinek farka./A maguk becsületes adományával akarjuk gyógyítani./Mondjuk-e vagy nyomjuk?”), majd köszöntőt, jókívánságot mondtak, melyben egészséget, bőséget kívántak a ház lakóinak, ezután Szent Istvánhoz vagy a csodaszarvashoz kapcsolódó misztikus jelenet következett, utána jött az úgy nevezett összeregölés, amelyben a házban lakó fiatal lánynak és egy legénynek a nevét párosították össze egy énekben, végül adományt kértek és elvonultak. A versszakok között a „Haj regö rejtem regö-rejtem” refrén hangzott el, mely valószínűleg a sámánok, táltosok varászigéjéből ered. A teljes regösének szövegét itt tudjátok elolvasni: https://www.nadihegedu.com/regoles A regölés szokás 2019-ben került a Magyar Értéktárba Kulturális örökség kategóriában.

Regösök

(Forrás: https://www.hungarikum.hu/hu/content/regölés)

Aztán persze karácsony elmúltával sem maradunk szokások nélkül. December 27-én János napján például elvihetjük borainkat a templomba, hogy a pap megáldja. A boros gazdák a megszentelt borból minden hordóba öntöttek egy kicsit, mivel a hiedelem szerint akkor nem romlott meg a hegy leve. Ez a szokás sok helyen a mai napig megmaradt.

December 28-án pedig az Aprószentek-napi vesszőzés szokása terjedt el. Aprószenteknek nevezzük azokat a csecsemőket, akiket Heródes király öletett meg Jézus születése után Betlehemben. A vesszőzés során házról házra jártak, és megcsapkodták vesszővel a lányokat, asszonyokat, fiúgyerekeket. A vesszőzésnek rontásűző, gyógyító jelentőséget tulajdonítottak. A szokás néhol még ma is élő hagyomány. 

Felétek tartják még valamelyik népszokást? Ha esetleg vettetek részt ti is ilyen hagyományban, küldjetek nekünk képet róla.

Kellemes ünnepeket kívánunk és boldog új évet mindenkinek!

Források:

https://nepszokasok.hu/karacsony-masnapja-december-26/

https://nepszokasok.hu/betlehemezes/

https://ma7.sk/kavezo/a-mendikalastol-a-regolesig-karacsonyi-nepszokasok-hagyomanyok 

https://pecs.hu/pecsi-ferences-betlehem/

https://pecsferencestemplom.hu/betlehem/

https://vorsbetlehem.hu

https://www.turistamagazin.hu/hir/kotyolas-regoles-es-hejgetes-mik-ezek-a-fura-karacsonyi-nepszokasok 

https://www.hungarikum.hu/hu/content/regölés