Érettségi témakörök irodalom (2018. őszi vizsgáztatási időszak)

Művek a magyar irodalomból 1. Kötelező szerzők:

1. Petőfi Sándor tájköltészete egy vers elemzésén keresztül
2. Arany János kései költészete (egy mű részletes elemzésével)
3. Ady Endre világháborús költészete
4. Babits Mihály kései költészete (a halálra készülődés)
5. Kosztolányi Dezső egy epikus műve
6. József Attila gondolati lírája

Művek a magyar irodalomból 2. Választható szerzők:

1. Stílusok sokfélesége Csokonai V. Mihály költészetében
2. Vörösmarty Mihály Szózat című verse
3. Mikszáth Kálmán egy epikus műve
4. Radnóti Miklós eklogái
5. Karinthy Frigyes egy humoros műve
6. Örkény István egy jellemző műve

Művek a magyar irodalomból 3. Kortárs szerzők:

1. Egy szabadon választott mű egy kortárs magyar alkotótól

Művek a világirodalomból:

1. Az Ószövetség jellemzői és mítoszai
2. Egy alkotás a 20. századi modernség irodalmából pl. Franz Kafka, Thomas Mann
3. Egy mű a realizmus irodalmából pl. Gogol, Csehov stb.

Színház és dráma:

1. Egy Shakespeare-dráma
2. Madách Imre: Az ember tragédiája (egy eszme sorsának a bemutatása)

Az irodalom határterületei:

1. Egy jellemző megjelenési mód (pl. film, népköltészet, vicc stb.)

Regionális kultúra és a határon túli irodalom:

Janus Pannonius epigrammái (Egy dunántúli mandulafáról)

Érettségi témakörök: magyar nyelv (2018. őszi vizsgáztatási időszak)

1.Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ

    A kommunikációs folyamat tényezői.
    A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei.
    A kommunikáció típusai (személyes, csoportos, nyilvános, tömegkommunikáció).

2. Témakör: EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT

    A nyelv társadalmi tagolódása; életkori nyelvváltozatok, a diáknyelv jellemzői.
    A köznyelv jellemzői, használati területe.
    Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

3. Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

    A nyelvújítás lényege és jelentősége, szóalkotási módjai.
    A nyelvtörténet forrásai: Ómagyar Mária-siralom.
    A szókészlet rétegei: jövevényszók, idegen szavak.

4. Témakör: NYELVI SZINTEK

    A mondatrészek fogalma, fajtái.
    Az alapszófajok – az ige.
    A szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében.

5. Témakör: A SZÖVEG

    A különféle szövegek felépítése, egységei.
    A tájékoztató közlésforma – a leírás.
    A szövegtípusok: a hivatalos levél.

6. Témakör: A RETORIKA ALAPJAI

    Az érvelés logikája, technikája.
    A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata.

7. Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS

    Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban (társalgási stílus).
    A szójelentés (egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű, hasonló alakú szavak)
    Egynyelvű szótárak használata.

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 2018

I. GAZDASÁG, GAZDASÁGPOLITIKA, ANYAGI KULTÚRA, PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK

    1. A KÖZÉPKORI VÁROSOK
    2. AZ IPARI FORRADALMAK
    3. A TRIANONI BÉKE ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
    4. AZ 1920-AS ÉVEK KONSZOLIDÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON

II. NÉPESSÉG, TELEPÜLÉS, ÉLETMÓD

    5. A TATÁRJÁRÁS ÉS AZ ORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE IV. BÉLA IDEJÉN
    6. ETNIKAI VISZONYOK A DUALIZMUS KORÁBAN
    7. A RÁKOSI-KORSZAK MINDENNAPJAI

III. EGYÉN, KÖZÖSSÉG, TÁRSADALOM, MUNKAÜGYI ISMERETEK

    8. MOHÁCS ÉS AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA
    9. A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON (SZÉCHENYI ISTVÁN)
    10. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS MAGYARORSZÁGON

IV. POLITIKAI BERENDEZKEDÉSEK A MODERN KORBAN

    11. AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA
    12. A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTÉNEK KÖRÜLMÉNYEI, A DUALIZMUS RENDSZERE

V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK 

    13. REFORMÁCIÓ ÉS IRÁNYZATA
    14. A NÁCI NÉMETORSZÁG LEGFŐBB JELLEMZŐI
    15. A XIX. SZÁZAD ESZMÉI
    16. I. (SZENT) ISTVÁN ÁLLAMSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE

VI. NEMZETKÖZI KONFLIKTUSOK ÉS EGYÜTTMÜKÖDÉS 

    17. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEI, KITÖRÉSE ÉS JELLEMZŐI
    18. MAGYARORSZÁG HELYZETE A II. VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN (1939-TŐL 1944 MÁRCIUSÁIG)
    19. AZ 1956-OS FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS FŐBB ESEMÉNYEI
    20. AZ ENSZ KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE